Az építőipar a foci mellett az a másik terület, amelyhez minden felnőtt
lakos már születetten ért.
Ebből a szemszögből nem értem, miért van
az, hogy a jó kivitelezésekről nagyon ritkán hallok. Az építtetők döntő
többsége az ilyen irányú beszélgetéseket gyakorta e mondattal
zárják: "most már tudom mit kellett volna akkor csinálnom, ha legközelebb
ilyen munka lesz, jobban vigyázok".
Barátként, emberként nagyon
sajnálom, hogy az egyes építési munkák nem öröm forrásai, hanem az
idegeskedés, a bosszúság, és időnként tetemes anyagi kár jellemzi őket,
amelyet jelen írásaimmal szeretnék minimalizálni, ha teljesen
megszüntetni nem is tudom.
A kivitelezési munkák, a javítások, a
karbantartások, illetve bővítések mindig valamilyen, lakossági igényként
jelentkeznek. Az igény felmerülése után először a fedezet megteremtése,
majd a leendő kivitelező megkeresése, illetve ajánlat kérés,
megállapodásra kerül sor.
Ez egyenes út, a későbbi, de az előzőekben
vázolt elégedetlenséghez.
Azok a szakemberek (tervezők, szakértők,
műszaki ellenőrök) akik tömegével ajánlkoznak a kivitelezés
előkészítésére a lakosság szemében, csak haszontalan, pénz kidobást
jelentenek. Érthetetlen ez a hozzáállás, ha nem vesszük figyelembe, hogy
az építőiparhoz mindenki ért ugye....
Hozzáértő szemmel egészen másképpen
nézem a dolgokat.
A lakossági igény mögött sok esetben egy korlátozott
használhatóság feloldását látom, amely gyakran egy hibaforrásra
vezethető vissza. Például azért kell kifesteni 2 évenként a konyhát,
mert penészes a fal, miközben a fal, a vízszigetelés avultsága miatt
vizes, és hideg, amire kicsapódik a pára, ami kedvez a penésznek.
Ha
nem járunk a végére, hogy korlátozott használhatóság milyen kiváltó
okokra vezethető vissza olyan munkákat végeztetünk el –akár többször is –,
amely a hibát nem, csak a bekövetkezett kárt fogja elhárítani –
időlegesen.
Célszerű tehát egy beruházás előkészítéseként egy szakértőt
bevonni, mert a neki fizetett tiszteletdíj megtérül a kivitelezésnél.
Fontos
szempont, hogy a már jól körülhatárolt munka megkezdése előtt hívjunk
egy tervezőt. A tervezőre a vonatkozó jogszabályok tetemes felelősséget
rónak.
Végzettségük és tapasztalatuk jogosítja fel őket, hogy
meghatározzák azon építési termékek körét, amelyek az adott
kivitelezésnél legjellemzőbben meghatározzák a kivitelezés jellegét. Az
építési termékek kiválasztásával meghatározza, hogy a Magyarországon
kapható alapanyagok közül melyeknek jellemző tulajdonságai felelnek meg
az adott kivitelezésnek.
Ez azért fontos, mert, ha a megrendelő azt
mondja a kivitelezőnek, hogy: "Józsikám a pincében van 3 m2 csempe ami
megmaradt, azt rakd fel", és egy év múlva lehullik a falról, a
kártérítési pert elveszti az építtető.
A kiviteli terv birtokában
már kereshetünk megfelelő kivitelezőt.
Lehet ismeretség, vagy referencia
alapján keresni, de hirdetéseket is olvashat az ember. A jelentkezők
közötti válogatás nem elsősorban az ajánlat végösszegétől függ.
Én azt
gondolom, - gyakorló műszaki ellenőrként, 15 éves gyakorlattal - érdemes
az ajánlatokat kérni, de a kivitelező kiválasztását célszerű
szakemberre, műszaki ellenőrre bízni.
Volt olyan kivitelező, aki a
referenciaként olyan címet írt be, amely üres teleknek bizonyult.
Volt
olyan kivitelező, aki referenciaként homlokzat felújítást írt egy
épületre, ahol segédmunkát biztosított kölcsön szerződéssel.
A
kivitelezők kiválasztásánál nálam több szempont is felmerül.
A
referencia munkák mindegyikét meglátogatom, és a ház lakóit is
megkérdezem milyen volt az összhatás.
Azt nem fogják tudni megmondani
szakszerű volt-e a munka, de azt én el tudom utólag is bírálni. Azt
azonban meg tudják mondani, hogy a kivitelezés közben a szükségesnél
jobban zavarták-e a lakók nyugalmát, hogy szét voltak-e szórva az
anyagok? Lesöpörték-e esténként a lépcsőházat, vagy a belső udvart?
Köszöntek-e reggel? Pontosan jártak-e dolgozni?
Ebből a szemszögből
látható, hogy fontos dolog a jó ár, de két közel azonos ajánlat esetén
egyéb dolgok is meghatározhatják melyik kivitelező mellett érdemes
dönteni. A lakók döntése alapján kerül sor a kivitelezői szerződés
megkötésére.
Az új Polgári Törvény Könyv tartalmazza azokat a minimális
követelményeket, amelyeket a szerződésnek tartalmaznia kell ellenkező
esetben úgy tekinti a törvény, hogy a szerződés nem jött létre, ráadásul
már nem lehet szóban szerződést kötni.
Azt is érdemes megfontolni,
hogy a kivitelezéseket az e-napló bevezetésével ezen túl több
felügyeleti szervezet is ellenőrizni fogja.
A szúrópróba szerű
ellenőrzések során több fajta bírságot is kiszabhatnak, amelynek egy jó
része az építtetőt sújtja, ráadásul az e-napló megnyitása az építtetőre
hárul, akinek sem felkészültsége, sem jártassága, sem hozzáértése nincs,
csak jogszabályba foglalt kötelezettsége van.
Nyilvánvaló, hogy a
kivitelezések nagyság rendje a pár tízezer forintos beruházástól akár több milliós forintos nagyságrendű is lehet, ennek ellenére érdemes
műszaki ellenőrt alkalmazni az elvégzett munka ellenőrzésére. Egy ilyen
megbízás a munka nagyságától, átfutási idejétől, a kivitelezés
bonyolultságától függően a kivitelezési összeg maximum 5%-a, amely csak
lefelé változik.
A műszaki ellenőrnek feladata a munka minőségi és
mennyiségi ellenőrzése is, amely az elszámolást is magában foglalja. Ez
az ár a kivitelezések gyakorlatában megtérül.
Ők ketten a
kivitelező, és a műszaki ellenőr osztozik a kivitelezés jó színvonalú
megvalósításáért.
Hiba volna a kivitelezés 5 %-át megspórolva átvennünk
ezt a felelősséget.