Az építőipar a foci mellett az a másik terület, amelyhez minden felnőtt lakos már születetten ért.
Ebből a szemszögből nem értem, miért van az, hogy a jó kivitelezésekről nagyon ritkán hallok. Az építtetők döntő többsége az ilyen irányú beszélgetéseket gyakorta e mondattal zárják: "most már tudom mit kellett volna akkor csinálnom, ha legközelebb ilyen munka lesz, jobban vigyázok".
Barátként, emberként nagyon sajnálom, hogy az egyes építési munkák nem öröm forrásai, hanem az idegeskedés, a bosszúság, és időnként tetemes anyagi kár jellemzi őket, amelyet jelen írásaimmal szeretnék minimalizálni, ha teljesen megszüntetni nem is tudom.
A kivitelezési munkák, a javítások, a karbantartások, illetve bővítések mindig valamilyen, lakossági igényként jelentkeznek. Az igény felmerülése után először a fedezet megteremtése, majd a leendő kivitelező megkeresése, illetve ajánlat kérés, megállapodásra kerül sor.
Ez egyenes út, a későbbi, de az előzőekben vázolt elégedetlenséghez.
Azok a szakemberek (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök) akik tömegével ajánlkoznak a kivitelezés előkészítésére a lakosság szemében, csak haszontalan, pénz kidobást jelentenek. Érthetetlen ez a hozzáállás, ha nem vesszük figyelembe, hogy az építőiparhoz mindenki ért ugye....
Hozzáértő szemmel egészen másképpen nézem a dolgokat.
A lakossági igény mögött sok esetben egy korlátozott használhatóság feloldását látom, amely gyakran egy hibaforrásra vezethető vissza. Például azért kell kifesteni 2 évenként a konyhát, mert penészes a fal, miközben a fal, a vízszigetelés avultsága miatt vizes, és hideg, amire kicsapódik a pára, ami kedvez a penésznek.
Ha nem járunk a végére, hogy korlátozott használhatóság milyen kiváltó okokra vezethető vissza olyan munkákat végeztetünk el –akár többször is –, amely a hibát nem, csak a bekövetkezett kárt fogja elhárítani – időlegesen.
Célszerű tehát egy beruházás előkészítéseként egy szakértőt bevonni, mert a neki fizetett tiszteletdíj megtérül a kivitelezésnél.
Fontos szempont, hogy a már jól körülhatárolt munka megkezdése előtt hívjunk egy tervezőt. A tervezőre a vonatkozó jogszabályok tetemes felelősséget rónak.
Végzettségük és tapasztalatuk jogosítja fel őket, hogy meghatározzák azon építési termékek körét, amelyek az adott kivitelezésnél legjellemzőbben meghatározzák a kivitelezés jellegét. Az építési termékek kiválasztásával meghatározza, hogy a Magyarországon kapható alapanyagok közül melyeknek jellemző tulajdonságai felelnek meg az adott kivitelezésnek.
Ez azért fontos, mert, ha a megrendelő azt mondja a kivitelezőnek, hogy: "Józsikám a pincében van 3 m2 csempe ami megmaradt, azt rakd fel", és egy év múlva lehullik a falról, a kártérítési pert elveszti az építtető.
A kiviteli terv birtokában már kereshetünk megfelelő kivitelezőt.
Lehet ismeretség, vagy referencia alapján keresni, de hirdetéseket is olvashat az ember. A jelentkezők közötti válogatás nem elsősorban az ajánlat végösszegétől függ.
Én azt gondolom, - gyakorló műszaki ellenőrként, 15 éves gyakorlattal - érdemes az ajánlatokat kérni, de a kivitelező kiválasztását célszerű szakemberre, műszaki ellenőrre bízni.
Volt olyan kivitelező, aki a referenciaként olyan címet írt be, amely üres teleknek bizonyult.
Volt olyan kivitelező, aki referenciaként homlokzat felújítást írt egy épületre, ahol segédmunkát biztosított kölcsön szerződéssel.
A kivitelezők kiválasztásánál nálam több szempont is felmerül.
A referencia munkák mindegyikét meglátogatom, és a ház lakóit is megkérdezem milyen volt az összhatás.
Azt nem fogják tudni megmondani szakszerű volt-e a munka, de azt én el tudom utólag is bírálni. Azt azonban meg tudják mondani, hogy a kivitelezés közben a szükségesnél jobban zavarták-e a lakók nyugalmát, hogy szét voltak-e szórva az anyagok? Lesöpörték-e esténként a lépcsőházat, vagy a belső udvart? Köszöntek-e reggel? Pontosan jártak-e dolgozni?
Ebből a szemszögből látható, hogy fontos dolog a jó ár, de két közel azonos ajánlat esetén egyéb dolgok is meghatározhatják melyik kivitelező mellett érdemes dönteni. A lakók döntése alapján kerül sor a kivitelezői szerződés megkötésére.
Az új Polgári Törvény Könyv tartalmazza azokat a minimális követelményeket, amelyeket a szerződésnek tartalmaznia kell ellenkező esetben úgy tekinti a törvény, hogy a szerződés nem jött létre, ráadásul már nem lehet szóban szerződést kötni.
Azt is érdemes megfontolni, hogy a kivitelezéseket az e-napló bevezetésével ezen túl több felügyeleti szervezet is ellenőrizni fogja.
A szúrópróba szerű ellenőrzések során több fajta bírságot is kiszabhatnak, amelynek egy jó része az építtetőt sújtja, ráadásul az e-napló megnyitása az építtetőre hárul, akinek sem felkészültsége, sem jártassága, sem hozzáértése nincs, csak jogszabályba foglalt kötelezettsége van.
Nyilvánvaló, hogy a kivitelezések nagyság rendje a pár tízezer forintos beruházástól akár több milliós forintos nagyságrendű is lehet, ennek ellenére érdemes műszaki ellenőrt alkalmazni az elvégzett munka ellenőrzésére. Egy ilyen megbízás a munka nagyságától, átfutási idejétől, a kivitelezés bonyolultságától függően a kivitelezési összeg maximum 5%-a, amely csak lefelé változik.
A műszaki ellenőrnek feladata a munka minőségi és mennyiségi ellenőrzése is, amely az elszámolást is magában foglalja. Ez az ár a kivitelezések gyakorlatában megtérül.
Ők ketten a kivitelező, és a műszaki ellenőr osztozik a kivitelezés jó színvonalú megvalósításáért.
Hiba volna a kivitelezés 5 %-át megspórolva átvennünk ezt a felelősséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése