2014. december 8., hétfő

Építési szabályok változása makronézetből 3. (Tervező)


Tervező:

        Mielőtt megfelelő tervező után nézünk először azt kell kitalálnunk, hogy mit szeretnénk létesíteni. 
Itt nagyon sok dolog van, amivel tisztába kell lennünk, például, hogy kell-e építési engedély, vagy van-e érvényben valamilyen előírás, amely korlátozza, (esetleg meg is tiltja), hogy megépítsük, amit már elhatározott a család. 
Azt gondolom ebből a megfontolásból a tervező elhívása még szükségszerűbb.  Célszerű az építész kamara honlapján megnézni, ki lakik a mi lakhelyünk környékén, és kérjünk tőle egy helyszíni megbeszélést. Aki a környékünkön lakik biztosan tervezett itt is már, és tisztában van a helyi építési előírásokkal, nem úgy, mint aki távolabbról jön, ráadásul egy közeli tervező szerényebb tanácsadási honoráriumot kér(het), hiszen valószínű, hogyha meg van a szimpátia és az egyetértés, Ő fogja a tervet is elkészíteni. 
Nála lehet azután tájékozódnia a lehetőségekről, és ha esetleg nem lehet kivitelezni egy elképzelést, akkor is gazdaságosabb egy konzultációt kifizetni,    mint egy építés felügyeleti bírságot.
         A tervezőnek több egyszerre érvényben lévő, országos, és az ugyan arra a területre szóló helyi szabályzattal kell tisztában lennie. Tudnia kell, hogy az övezeti besorolás szerint mekkora beépítési százalék megengedett, hogy a mekkorák a szabályozási magasságok, a telken belül, mekkora távolságokat kell tartani, egyszóval annyi előírást kell figyelembe venni, hogy a szaktudását pótolni, vagy kiváltani nagyon sok időbe kerül.
A tervező a helyszín ismeretében, a legjobb tudása szerint fogja szolgálni az építtető érdekeit.  

A nem megfelelő, vagy minőségű terv elkészítésért szankciókkal fenyegetik, amely a tekintély veszteségen kívül komoly anyagi hátránnyal is járhat. 

        Az épület engedélyezési terve mellé mindig rendeljünk kiviteli tervet is. 
Az engedélyezési terv részletessége 1: 100, ami azt jelenti, hogy ami a terven 1 centiméter, az a valóságban 1 méter. 
A kiviteli terv léptéke ennek kétszerese, 1:50, ami annyit jelent, hogy 1 centiméter a rajzon a valóságban fél méter, tehát a valósághoz jobban közelít, ezért részletesebben lehet látni mi, hová kerül. 
Az épület több pontján lehet ennek nagy szerepe, amikor az építész tervek és a gépész tervek nincsenek szinkronizálva.
    
      Az építési tervek engedélyeztetése is a tervező feladata. Ezt azért célszerű rá bízni, mert a gyakori engedélyeztetés kialakít egyfajta automatizmust, amelyet az építtető csak nagyon sok talpalással, és időveszteséggel tud ellensúlyozni, vagy kiváltani, nem beszélve arról, ha valamit módosítani kell. 

Itt jegyzem meg, hogy a terv engedélyeztetésénél a közműveknél is egyeztetni kell.
Célszerű, ha a nehezebben kivitelezhető munkarésznél tervezői művezetést kérünk. 

      Az építtetőknek adható legjobb tanács az, hogy ahelyett, hogy a tervező munkadíjából saját idejük felhasználásával próbálnak összegeket megtakarítani, az idejüket a saját szakmájukba fektessék, mert azzal több pénzt tudnak előteremteni, és  megfelelő minőséget előállítani.


Terv:


       Az uniós csatlakozás előtt a magyar építőipart és építőanyag ipart a magyar szabványok  rendszere szabályozta. 
Az unióba lépéskor megváltozott a helyzet. 
Egyes szabályzatok rendeletként váltak kötelezővé, míg a szabványok sokasága ajánlásként maradt a gyakorlatban. Ezeket a szabályzatokat, mint nem kötelezők tartják számon, ami nem fedi a valóságot, mert ezeket a szabványoknak most is meg kell felelni , de mint minimális feltételekként. 
Jobbat készíteni ugyanis szabad.
       Az uniós csatlakozáskor úgynevezett minőség tanúsítványokat kellett a gyártóknak kiadniuk, amelyeket valamely eu. országban bevizsgált típus vizsgálat, és típus engedély előzte meg. Ez az engedély azt igazolta, hogy a termék a gyártás végén a neki tulajdonított tulajdonságokkal rendelkezik. 

Magyarra lefordítva, azt igazolta, hogy a beépítéskor megfelelt a minősége, de azt már csak feltételezte, hogy három, vagy nyolc év múlva is megfelelő lesz-e a használhatósága.
 Ráadásul az egyes országok minősítő intézetei között is nagyon sok különbséget lehetett felfedezni, hiszen ezek a szervezetek is profit orientáltak, ami ellenérdekeltségeket vetett fel. Minél könnyebben kapott egy termék megfelelőségi engedélyt annál több megbízása volt.        
       Mára ez megváltozott. 

A gyártónak nem kell megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani, hanem azt kell igazolnia, hogy az adott terméknek melyek a jellemző tulajdonságai, és azok milyen tényszámokkal rendelkeznek. Ezeket a teljesítményigazolásokat ki kell adni papír, és elektronikus formában.
Ebben a körben nem minden az épületbe beépített anyag minősül építési terméknek. 

Csak példákkal lehet ezt megmagyarázni: egy uszodában építési termék a csempe burkolat, egy lakószobában nem. Egy raktár áruházban építési termék az aljzatbeton egy irodaházban nem.
        A tervezőnek, az adott épület céljának megfelelően kell eldöntenie, hogy melyik anyagot tekinti építési terméknek és neki kell kiválasztani, hogy melyik termék teljesítményadatai a legoptimálisabbak.


Ebből a szempontból is látható, hogy a tervező felelőssége óriási abban, hogy a megvalósult épület a lehető legjobban feleljen meg az célnak, és a költséghatékonyságnak úgy, hogy az élettartam, a fenntarthatóság, és az üzemeletetés optimális legyen. 



/

2014. december 3., szerda

Építési szabályok változása makronézetből 2.



        Az építőipar a foci mellett az a másik terület, amelyhez minden felnőtt lakos már születetten ért.
Ebből a szemszögből nem értem, miért van az, hogy a jó kivitelezésekről nagyon ritkán hallok. Az építtetők döntő többsége az ilyen irányú beszélgetéseket gyakorta e mondattal zárják: "most már tudom mit kellett volna akkor csinálnom, ha legközelebb ilyen munka lesz, jobban vigyázok".
Barátként, emberként nagyon sajnálom, hogy az egyes építési munkák nem öröm forrásai, hanem az idegeskedés, a bosszúság, és időnként tetemes anyagi kár jellemzi őket, amelyet jelen írásaimmal szeretnék minimalizálni, ha teljesen megszüntetni nem is tudom.

        A kivitelezési munkák, a javítások, a karbantartások, illetve bővítések mindig valamilyen, lakossági igényként jelentkeznek. Az igény felmerülése után először a fedezet megteremtése, majd a leendő kivitelező megkeresése, illetve ajánlat kérés, megállapodásra kerül sor.
Ez egyenes út, a későbbi, de az előzőekben vázolt elégedetlenséghez.
      Azok a szakemberek (tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök) akik tömegével ajánlkoznak a kivitelezés előkészítésére a lakosság szemében, csak haszontalan, pénz kidobást jelentenek. Érthetetlen ez a hozzáállás, ha nem vesszük figyelembe, hogy az építőiparhoz mindenki ért ugye....
       Hozzáértő szemmel egészen másképpen nézem a dolgokat.
A lakossági igény mögött sok esetben egy korlátozott használhatóság feloldását látom, amely gyakran egy hibaforrásra vezethető vissza. Például azért kell kifesteni 2 évenként a konyhát, mert penészes a fal, miközben a fal, a vízszigetelés avultsága miatt vizes, és hideg, amire kicsapódik a pára, ami kedvez a penésznek.
Ha nem járunk a végére, hogy korlátozott használhatóság milyen kiváltó okokra vezethető vissza olyan munkákat végeztetünk el –akár többször is –,  amely a hibát nem, csak a bekövetkezett kárt fogja elhárítani – időlegesen.
Célszerű tehát egy beruházás előkészítéseként egy szakértőt bevonni, mert a neki fizetett tiszteletdíj megtérül a kivitelezésnél.
      Fontos szempont, hogy a már jól körülhatárolt munka megkezdése előtt hívjunk egy tervezőt. A tervezőre a vonatkozó jogszabályok tetemes felelősséget rónak.
Végzettségük és tapasztalatuk jogosítja fel őket, hogy meghatározzák azon építési termékek körét, amelyek az adott kivitelezésnél legjellemzőbben meghatározzák a kivitelezés jellegét. Az építési termékek kiválasztásával meghatározza, hogy a Magyarországon kapható alapanyagok közül melyeknek jellemző tulajdonságai felelnek meg az adott kivitelezésnek.
Ez azért fontos, mert, ha a megrendelő azt mondja a kivitelezőnek, hogy: "Józsikám a pincében van 3 m2 csempe ami megmaradt, azt rakd fel", és egy év múlva lehullik a falról, a kártérítési pert elveszti az építtető.  
        A kiviteli terv birtokában már kereshetünk megfelelő kivitelezőt.
Lehet ismeretség, vagy referencia alapján keresni, de hirdetéseket is olvashat az ember. A jelentkezők közötti válogatás nem elsősorban az ajánlat végösszegétől függ.
Én azt gondolom, - gyakorló műszaki ellenőrként, 15 éves gyakorlattal - érdemes az ajánlatokat kérni, de a kivitelező kiválasztását célszerű szakemberre, műszaki ellenőrre bízni.
Volt olyan kivitelező, aki a referenciaként olyan címet írt be, amely üres teleknek bizonyult.
Volt olyan kivitelező, aki referenciaként homlokzat felújítást írt egy épületre, ahol segédmunkát biztosított kölcsön szerződéssel.

        A kivitelezők kiválasztásánál nálam több szempont is felmerül.
A referencia munkák mindegyikét meglátogatom, és a ház lakóit is megkérdezem milyen volt az összhatás.
Azt nem fogják tudni megmondani szakszerű volt-e a munka, de azt én el tudom utólag is bírálni. Azt azonban meg tudják mondani, hogy a kivitelezés közben a szükségesnél jobban zavarták-e a lakók nyugalmát, hogy szét voltak-e szórva az anyagok? Lesöpörték-e esténként a lépcsőházat, vagy a belső udvart?  Köszöntek-e reggel? Pontosan jártak-e dolgozni?
Ebből a szemszögből látható, hogy fontos dolog a jó ár, de két közel azonos ajánlat esetén egyéb dolgok is meghatározhatják melyik kivitelező mellett érdemes dönteni.  A lakók döntése alapján kerül sor a kivitelezői szerződés megkötésére.
Az új Polgári Törvény Könyv tartalmazza azokat a minimális követelményeket, amelyeket a szerződésnek tartalmaznia kell ellenkező esetben úgy tekinti a törvény, hogy a szerződés nem jött létre, ráadásul már nem lehet szóban szerződést kötni.

       Azt is érdemes megfontolni, hogy a kivitelezéseket az e-napló bevezetésével ezen túl több felügyeleti szervezet is ellenőrizni fogja.
A szúrópróba szerű ellenőrzések során több fajta bírságot is kiszabhatnak, amelynek egy jó része az építtetőt sújtja, ráadásul az e-napló megnyitása az építtetőre hárul, akinek sem felkészültsége, sem jártassága, sem hozzáértése nincs, csak jogszabályba foglalt kötelezettsége van.
Nyilvánvaló, hogy a kivitelezések nagyság rendje a pár tízezer forintos beruházástól akár több milliós forintos nagyságrendű is lehet, ennek ellenére érdemes műszaki ellenőrt alkalmazni az elvégzett munka ellenőrzésére. Egy ilyen megbízás a munka nagyságától, átfutási idejétől, a kivitelezés bonyolultságától függően a kivitelezési összeg maximum 5%-a, amely csak lefelé változik.
A műszaki ellenőrnek feladata a munka minőségi és mennyiségi ellenőrzése is, amely az elszámolást is magában foglalja.  Ez az ár a kivitelezések gyakorlatában megtérül.
Ők ketten a kivitelező, és a műszaki ellenőr osztozik a kivitelezés jó színvonalú megvalósításáért.

Hiba volna a kivitelezés 5 %-át megspórolva átvennünk ezt a felelősséget.  


2014. december 2., kedd

Építési szabályok változása makronézetből 1.

          Már sok szó esett arról, hogy az elmúlt 25 év milyen változásokat hozott az életünkbe.
Tv műsorok sokasága dolgozta, dolgozza fel, hogy az élet megannyi területén milyen sarkalatos változások történtek.
A rendszer változását az újra temetéssel fémjelzik, abban az időben Aggteleki Nemzeti Park  légi feltérképezést végeztük.
          Két sárkányrepülés közben, pihenő időben láttuk a rengeteg embert a Hősök terén. A tömeget láttuk, a hangokat hallottuk, mégsem hittük, hogy ez a változás eljut hozzánk, a mi életünk hétköznapjaiba is könyörtelenül benyomul.
          Ma, visszagondolva az elmúlt időre látható csak igazán, hogy nem csak változás történt; hanem változás, rengeteg fejlődéssel.
Az én építőipari munkám során törvények, kormány rendeletek egész sora keletkezett, amely meghatározza, az építési létesítés egész feltétel rendszerét. Szabályozta, újra szabályozta a telek, területalakítást, a településrendezést, az építőipari építő anyagipari termelést, minden területét. A hazai szabályozás kialakult rendszerét az Unióba történt csatlakozás sok tekintetben módosította.
Az uniós direktívákat harmonizációs jogszabályokkal - az egyes országok helyi adottságainak megfelelően - lehet, és kell az adott ország jogrendszerébe helyezni, míg az uniós rendeletek minden tagállamban kötelező érvényűek.
Itt legfeljebb az uniós rendeletekkel ellentétes hazai szabályokat lehet eltörölni.      
           Megjelent az elektronikus építési engedélyek, naplók világa, ennek alapján az építési hatósági felügyelet, és ellenőrzés kiegészül a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségek   ellenőrzésével.
A létesítés valamennyi szereplőjére (építtető, tervező, kivitelező, műszaki ellenőrre ) egyre több és jobban körül határolt felelősségi kör hárul.
A rendelkezések megszegőire bírságok egész halmaza vár, ezért a körültekintő megrendelő kerüli a "majd megoldjuk okosban" megoldásokat, és jogkövető megoldásokat alkalmaz.